Sziasztok!

Régen jelentkeztünk már itt,ezért szeretnénk összefoglalni a 2021-es évet.

A COVID senkinek nem jó de egy kezdő zenekar számára maga a vég is lehet ( mi nem tartozunk ide). Nagy reményekkel kezdtük a 2021-es évet. Megkerestek az Xfaktortól és mink (igaz kétségekkel) igent mondtunk. Eljutottunk a mentorokig de ott a nagy remények szerte foszlottak nagy hajcihő után csendesen kitettek. Ehhez egy akkor született jegyzetet mellékelnék:

Szeretném megosztani veletek néhány gondolatomat és érzésemet erről a fiatal csapatról. Képletesen szóljon a rövid történet, egy autóról és az előtte álló útról. Ez a négy fiatal be ül egy kissé lepukkadt sokak által hajtott és kipróbált autóba. Nekik nagyon tetszik de megpróbálják kicsit átformálni a saját elképzeléseik szerint, ami nem mondható teljesen elfogadhatónak. a váz marad de mégis teljesen más, nem úgy épül föl, nem úgy szól ahogy a megszokott elfogadott trendek. viszonylag gyorsan elkészül. Jönnek a próba utak. Ahol megjelennek, megnézik, furcsa és szokatlan. A régi szakik azt mondják ez így nem működhet, de miért? Mert nem így szoktuk, nem így épül föl, nem felel meg a megszokott trendnek, át kell építeni és be kell állni a sorba. De kérdem én, ha át építjük és beállunk a sorba többi kissé kopott, felpolírozott csoda közé, hogy lehet előre jutni ott ahol a 20-30 éve sorban állók csak a meglévő alkatrészeket próbálják újra és újra. Úgy döntenek maradnak az elkezdett kitaposott úton és egyszer csak ott van előttük egy sztráda ami megkönnyítené az elkezdett utat és évekkel megkönnyítené. Megállnak a kapu előtt. Körbejárják, nézik, hallgatják ,majd meglepő gyors döntéssel, a kapun belül a többi közé, a parkolóba állítják. jött a nap mikor kitolják a parkolóból az út elejére tolják. Ennyi szorgos kezet még nem láttál. Kérdeznek, törölgetik, körbejárják, megnézik, bólogatnak, fotóznak, kamerázzák. Boldogok, tele reménnyel, végre valaki azt mondja; Igen, ebből lehet valami így, ahogy van. Kitolják az út elejére, már látni vélik a célt, mindenkiben ott van a remény. Elindulnak, de mi történt!? A szakik piszkálták? Csattog a motor, nem úgy szól ahogy ígérték! Döcög a motor s az út felénél felpattan négy korlátozó oszlop, és mintha betonfalba ütköznének úgy állt meg az egész. A fiatalok kiszállnak és néznek, hogy mi történt, milyen meglepő a válasz: Nem olyan a hangja, ahogy megszoktuk, ezt így nem lehet, nincs kész. Kitoljuk a gépet. Kérdő jelek a parkolóban.-Mi történt? Így nem lehet vége. Megállnak ismét a kapu előtt, kissé szomorúan visszanéznek. -Mi legyen? Így legyen vége? -NEM!! Ez csak egy hirtelen gondolat. A sérüléseket foltozzák, hisz ez csak erőt ad. Nem állnak be a sorba, Ők külön utakat járnak. A történet nem ér véget, van folytatás…

Ez a kis szösszenet dühből és elkeseredésből fakadt de minden szava igaz

Ezek után jelentkeztünk az Egri Utcazenészek Versenyére, és láss csodát mehettünk is. Közben két héttel a verseny előtt egy kis vita után a gitárosunk ( Mangó István) kilépett. 10 nap alatt kellett átdolgozni a zenéket hogy színpad képes legyen. De megtettük és olyan csodálatos élményben volt részünk mit még soha, az emberek szerették amit csinálunk és nagyon sokan gratuláltak. Egyértelműen a legnagyobb siker egy feldolgozás lett a “Bella Ciao” Video formában augusztus 27.-én debütálta YouTube-n.

Színpadon talán még jobb volt! Kérésre november 29.-én közzétettük.

Eger után sajnos megint pihi ( igéretek, jelentkezések tehetségkutatóra eredménytelenül) Majd szeptember 10-12 Tokaji Utcazene Fesztivál. Megint egy parádés hétvége. Kedves barátaink elkísértek, Kecskemétről, Salgótarjánból és Budapestről fantasztikus hogy vannak ilyen emberek és mondhatjuk barátaink.

Lehet, hogy egy kép erről: egy vagy több ember és szabadtéri

Folytatjuk……..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük